Egy kis pro és kontra...

Előnyök:

• Egy új ország, esetünkben egy új kontinens felfedezése (kultúra, élővilág, ízvilág), ahova nagy valószínűséggel soha az életben nem jutottunk volna el. 
• Észrevétlenül ragad rád a nyelv. Ha akarod sem tudod elkerülni, hisz a feliratok, tájékoztatók,  az iskolai hírlevelek mind-mind angolul ömlenek rád. Az elején érezhetően nehezebb volt egy-egy szöveget értelmezni, de ma már jó érzés csak elolvasni és érteni. Hasonlóan a beszélt nyelvnél. Az elején csak kapkodtuk a fejünket, amikor beszédbe elegyedtünk valakivel, de most már észrevétlenül ráállt a fülünk a helyi beszédre. A legjobban a gyereknél figyelhető meg ez a fejlődés. A szóképes olvasni tanulás miatt már a leggyakoribb angol szavakat el tudja olvasni, és már mindent megért, amit az iskolában mondanak neki. Már vitatkozni is hajlandó angolul, ha valami nem tetszik neki, szóval határozottan fejlődőképes. :)
• Kiszakadsz az otthoni rutinból. Ezt mostanában - igen divatosan - úgy mondják, hogy kilépsz a komfortzónádból. Mindenesetre van benne valami. Feszegetheted a benned rejlő korlátokat, megnézheted, mire vagy képes, ha nem vesznek körül a megszokott, biztonságot jelentő dolgok. Sok mindent lehet ezekből a szituációkból tanulni. Azt mondják, hogy aki képes külföldön csak magára hagyatkozva talpra állni, az szinte mindenre képes, és az életében felmerülő akadályokra is más szemmel néz ezután.
• Rájössz, hogy mennyi felesleges dolgot halmoztál fel az eddigi életed során. Iszonyatosan fogyasztóivá vált a jelen éra embere. Ilyenkor rádöbbensz, hogy 3 bőröndnyi cuccal is lehet teljes és tartalmas életet élni, és nem hiányzik otthon a 10. bögréd és az 5 különböző színű körömlakkod. Persze az ember hajlamos elcsábulni, és felesleges dolgokat felhalmozni, amikre akkor és ott úgy érzi, hogy iszonyat nagy szüksége van, de egy ilyen erőpróba után rádöbben, hogy sokkal könnyebb nélkülük, mint velük. (Iszonyat jó érzés, hogy pl. csak 3 vizespoharunk és 3 bögrénk van. Pillanatok alatt el lehet mosogatni és pakolni őket, és kis helyen is elférnek, nem beszélve arról, hogy mivel kevés a cuccunk, könnyű a lakásban rendet tartani.)
• Megtanulod azt értékelni és abból főzni, amid van. Bár sok lemondással jár, nem kevés találékonyságot követel az embertől, és írtó nagy büszkeséget okoz a végén, ha valamit sikerül minimalizált eszközkészlettel megoldani. (Gondolom senki nem próbált még wok-szerű serpenyőben palacsintát sütni. Jelentem, finom lett és elfogyott. Persze nem lenne nagy dolog venni egy palacsintasütőt, de van, amire nem szívesen ad ki pénzt az ember. Ahhoz, hogy 3 havonta süssek pár palacsintát, nem feltétlenül elengedhetetlen a palacsintasütő.)
• Minden hétvégén vár rád valami felfedezésre váró dolog. Sok szép hely, sok szép látnivaló. Még bőven kitart egy ideig.
• Sokat lehet belőle tanulni és rengeteg ötletet meríteni, hogy itt, hogyan viszonyulnak adott problémához az emberek. (Lásd iskola, szolgáltatások, tömegközlekedés.)
• Sokat vagy egyedül, ezért sok időd jut mindenféle dolgot átgondolni, átértékelni az életed és újból összerakni magad. Tisztára, mint egy sajátos El Camino.
• Így fél év ittlét után már tisztán látszik, hogy kik az igaz barátaid, ki az, akinek bár nem vagy napi szinten a látóterében, mégis számítasz. A többiek már lemorzsolódtak.

Forrás: http://www.clipartpanda.com

Hátrányok:

• Az egyik legnagyobb probléma a távolság és az ebből adódó időeltolódás. Sajnos nagyon messze vagyunk az otthoniaktól. Az időnkénti hazaugrás és kilátogatás a család részéről nem megoldott a drága repülőjegy és hosszú út miatt. Sajnos nem 3 óra hazalátogatni. Azon kívül, hogy majd egy nap csak a repülőút, számolni kell a jetlag-gel is, ami még 1-2 napra kiüti az embert a megérkezése után. A skype-on való kapcsolattartás pedig maximum arra jó, hogy minimálisan és 1-2 órára betöltsd vele a benned tátongó űrt, amit a családod, barátaid hiánya okoz. Kismókus éppen ez okból nem hajlandó skype-on csak minimális kommunikációra, mert ahogy ő mondta, nem nézegetni akarja a nagyszülőket és a nagybácsiékat, hanem megölelni és a konyhában mézeskalácsot sütögetve beszélgetni velük. A gyermeki őszinteség... Igen, van ebben valami. De nézzük a jó oldalát, hogy legalább nem akadály a kapcsolattartás. És bár tényleg csak egy kép, amit jó esetben, ha jó az internetkapcsolat, még élvezni is lehet, nagyon sokat jelent mindenkinek. 
• Leszűkül csak a családodra a világ. Ez így most első olvasatra elég hülyén hangzik, de megmagyarázom mire gondolok. Persze az ember eljár dolgozni, és egész nap más emberekkel van de azok ugye nem a barátaid, még csak nem is a jó ismerőseid. Nem tudsz kivel elmenni feszültéséget oldani (igen, sajnos elég sok feszültség generálódik a mindennapi problémákból). Nincs barátnővel belülök kávézni, beszélgetni, nincs a barátokkal elmegyek zenélni, nincs az elmentem majd jövök, nincs közös grillezés és szülinapozás azokkal, akikkel szeretnél, nincs spontán együtt ebéd a barátaiddal megspékelve utána egy kis mozival. Olyan egyedül vagy, mint a kisujjam. 
• Vekerdy Tamás azt írta, hogy néha a gyereket le kell passzolni, hogy az anya és apa feltöltődhessen kicsit. A gyerek szereti az anyjáról lerágni a húst, amivel nincs is semmi baj, de minden egyes újabb nagyobb rágás előtt illene feltöltekezni, mert egy idő után nem lesz mit rágni. (Különös tekintettel arra, hogy a gyerek is stresszesebb, mint valaha, mert ő is bekerült egy új közegbe, egy új élettérbe és rajtunk kívül, neki sincs itt senkije.) Nos, ezt azt hiszem nem ragoznám tovább. Akinek van gyereke, az tudja és érti miről beszélek, akinek meg nincs, az ráér még megtudni. :)
• Nem beszélheted meg a problémáidat bármikor a legjobb barátoddal, mert legtöbbször, amikor a probléma felmerül és égető szükséged lenne rá, ő nagy valószínűséggel az időeltolódás miatt még az igazak álmát alussza.
• Nem izgi egyedül kávézni. 
• Az emberek itt sokmindenről máshogy gondolkodnak. Ez egyfelől lehet pozitívum, ahogy azt már fentebb említettem, másfelől viszont vannak dolgok, amiket feleslegesen túlbonyolítanak.
• Bár a felhalmozott dolgaid nem, az apró vackaid igenis nagyon tudnak hiányozni.
• Hiányzik a téliszalámi, a mangalica kolbász, a túrórudi és az otthoni nyár.