2016. november 24., csütörtök

Magány

Az a baj a magánnyal, hogy lesből támad és sosem akkor, amikor számítasz rá. Mikor már elég erősnek érzed magad, akkor egyszer csak rádugrik a sötétből, elkezdi marcangolni a szívedet és nem ereszt. Először csak körbeszimatolja, majd fájdalmasan körétekeredik, hogy szinte már fojtogat.
Azután megrágja, majd unottan kiköpi, mert ezt a szívet már ismeri, sokat találkozott vele az elmúlt év során és még tudja, hogy jó pár látogatáshoz lesz szerencséje, ezért dialadittasan elsétál, de egy utolsó pökhendi pillantást még vet hátra, kaján vigyorral mintha azt kérdezné, ugye tudod, hogy nemsoká' újra eljövök?

2016. november 23., szerda

November

Már régóta motoszkál bennem, hogy írni kellene novemberről, egész egyszerűen annyira szürreális élmény. 34 év alatt szinte belémégett, hogy a november az szürke, hideg, nyálkás, nemszeretem hónap, olyan, amikor az embernek kedve sincs kimászni a jó meleg ágyból, nemhogy munkába indulni, vagy valamilyen értelmes szociális tevékenységet végezni. November az a hónap, amit az ember vár, hogy elteljen, és végre jöjjön a december, amikor legalább egy kis izgalom, ha más nem az ünnepek miatt, és a jól megérdemelt év végi pihenés jut osztályrészül az embernek.

Ehhez képest, most november van és virágzik a Jacaranda, ami olyan elképesztően szép, hogy a fényképek csak nehezen tudják visszaadni a színét, virágillat száll a levegőben, jólesik a jéghideg gyömbérsör és a jégkrém, nyírják a kutyabundákat, vállpántos ruha alá kap a meleg szellő, és forróságot enyhít a kellemesen hűvös tengervíz. NOVEMBERBEN!


Jacaranda



Még mindig él a képzavar a fejemben, valahányszor ránézek a naptárra, hitetlenkedve állapítom meg, hogy november van. Valahogy ez az oximoron nem akar feloldódni a fejemben. Azt hiszem ennél már csak a 40 fokban karácsonyozás lesz agyamentebb dolog. Persze nyilván az otthoni hidegből sokan szabadulnának egy kicsit ide a jó melegbe, hiszen most Ti fáztok és nekünk van melegünk, de félek tőle, hogy az ünnepek nem lesz ugyanolyan a hideg és a délutáni sötétség nélkül, hisz sem az ünnepi kivilágítás nem működik akkor, mikor este 8-ig világos van, sem a mézeskalács sütése nem annyira izgalmas a túlhevült konyhában. Mindenesetre kiváncsian várom a karácsonyt, hogy sikerül hangulatot teremtenünk. Valószínű, hogy életem egyik olyan emléke lesz, amire még 80 évesen is emlékezni fogok, feltéve, ha megérem és nincs Alzheimerem.



Ui: Boldog szülinapot Kismókusnak, aki ősszel született egy igen hideg napon, de aki életében először tavasszal ünnepelte a szülinapját.