2016. május 31., kedd

Kalandozások, avagy fordásznál jártam...

Őszinte leszek. Én és a hajam különleges szimbiózisban élünk együtt. (Nekem is jó, hogy van hajam, és neki is jó, hogy vagyok én :D). Bár már rég nem olyan, mint mikor 20 éves voltam, azért igyekszem rá odafigyelni. Rosszul vagyok a zsíros, alaktalanul lógó hajaktól, pláne, ha az még sminkkel is párosul... Az a halálom. Számomra ez az igénytelenség egyik netovábbja. Jó, igazatok van. Hajsznob vagyok, ez van. Mindig is igyekeztem odafigyelni a hajamra. Állandóan váltogatom a fazonokat. Nekem nem szerelmi bánat, partnerváltás vagy depresszió az oka a frizuraváltásnak, hanem egyszerűen állandó megújulási kényszer él bennem. Pillanatok alatt tudok arra a felismerésre jutni, hogy nekem most éppen rövid haj kell, de azonnal, de már. (Tiszta ideg vagyok, ha ezt kitalálom és máris tárcsázom a fodrászom, aki csak 2 nap múlva tud nekem időpontot adni. Hát nem érti, hogy ez most vészhelyzet???) Mire pedig megnő, addigra pont megunom, hogy mindenhol lóg, szóval kezdődik minden előről. Az élet gyönyörű körforgása ez vagy hajforgása.
Kiutazásunk előtt elmentem fodrászhoz, hogy egy darabig ne legyen rá gondom. Mindenki mondta, hogy itt nagyon drágák a szolgáltatások, és én is úgy gondoltam, hogy nem ez fog a szerény büdzsénkből prioritást élvezni, hogy én a hajamat bizergéljem. Enni kell, hajni nem annyira. Nem is lenne ezzel gond, csak hát a haj az olyan, hogy nő, ha akarja az ember, ha nem. Kezdte elveszíteni a formáját és lassan, így szűk fél év után kezdett kezelhetetlenné válni, szóval meg kellene igazíttatni, hogy legalább növeszteni tudjam, mert az ingyen van. Szóval, keresni kell egy fodrászt. Szerencsére jó sok van belőlük, mint égen a csillag és mindenféle náció. A probléma inkább az, hogy drágán dolgoznak. Általánosságban egy vágás 50-60$-tól kezdődik, ez persze hossztól függően változik és ebben még nincs benne a samponos hajmosás, vagy a szárítás.

Ártáblázat, egy kisebb bevásárlóközpontban lévő fodrászatból

Írtam már egy korábbi blogbejegyzésemben, hogy itt nagy divat az akció. Iskolából hazafelé pedig szemembe ötlött egy fodrászatban álló tábla, miszerint most akciós a hajvágás, nőknek ez most csak 29 dollár. Szuper, ez kell nekem. A szolgáltatás és az ár aránya azért némiképpen előrejelezte, hogy mire is számíthatok, de úgy voltam vele, hogy ehhez végül is nagy vágó tudomány nem kell, hogy valaki  kicsit formát adjon a hajamnak, hogy tudjon nőni. Máskülönben tuti, hogy be sem vállalom. Akkor maradt volna a hajnyíró, ott legalább tuti azt kapom, amit remélek és még fizetnem sem kell érte.

Akció


Maga a vágás 30 percet vett igénybe. Kapott egy kis vizet spriccnivel a hajam, aztán Ivan, mert hogy így hívták a khmmm...azt akartam mondani, hogy fodrászt, de az túl nagyvonalú lenne. (Szerintem az otthoni fodrásztanoncok is ügyesebbek, mint ő.) Mindegy. Maradjunk csak annyiban, hogy Ivan. Szóval Ivan leült mellém, majd akkurátusan fésülgette a hajam és tincsenként egymáshoz igazította őket, majd méretre vágta. Megszedés, ritkítás, valami hókusz-pókusz, még véletlenül sem volt benne.  Mindig is szerettem otthon csodálni azt a sok kütyüt és eszközt, ami a fodrászok pultján állandóan ott figyel készenlétben. Mindenféle ollók, fésűk tömkelege, sok beazoníthatatlan egyéb eszköz és a sok pampuc, ami mind a hajra kell. Nos, Iván minimalista stílusban alkotott, 2 fésűvel, egy ollóval, és egy nyírógéppel élt túl. Nem is volt semmi más az asztalán. A végén megfújta egy kicsit a kész művet, de csak éppen annyira, hogy a 15 fokban ne menjek ki vizes hajjal, oszt jóccakát. Én meg perkáltam és menekültem ebből a szürreális élményből.  Komolyan mondom a röhögőgörcs kerülgetett közben. Ha nem lett volna ciki, videóra veszem, és elküldöm az otthoni fodrásznőmnek, hogy lásson csodát.


A magyar fodrásznők idekint rommá keresnék magukat. Persze tuti fix, hogy itt is vannak szuper fodrászok (szupi hajjal mászkálnak a nők), csak valószínűleg azok már a szivárványon túl (de legalábbis a pénztárcámon túl) vannak ár szempontjából.
Azt kell, hogy mondjam, hogy óriási respekt az otthon dolgozó fodrászoknak, mert professzionális szolgáltatást kapunk azért a pénzért.Tényleg, le a kalappal, ha nem én vagyok a szenvedő alany, el sem hiszem...
Mindenesetre a hajamon semmi változás nem látszik. Nézzük a jó oldalát a dolognak. Relatíve olcsón megúsztam minden tekintetben. :D

UI: A bejegyzés terápiás jelleggel íródott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése