2016. február 4., csütörtök

Üdv a fedélzeten

Itt ülök az új lakásunk (albérlet) csupasz nappalijában egy szerzett üvegasztalnál és írom ezt a blogbejegyzést. Hát, mit mondjak, fura érzés. Fura, mert közel sem olyan így csupaszon, ahogy emlékeztünk. Hiába néztük meg alaposan a lakást, mégis maradtak olyan dolgok, amik felett elsiklott a figyelmünk. Kicsit oldschool a fürdőszoba és a konyha is hagy némi kívánnivalót maga után. Na de amilyen lakásokat megnéztünk, még azt mondom, hogy ez legyen a legkevesebb. Bár sosem fogom megérteni, hogy mi értelme van a 2 kifolyós csapnak, a rögzített zuhanynak (szerintem akinek ilyen van, annak az életben nem sikerült még egy normális tisztálkodást véghezvinnie) és azok az ablakok…. Hát maradjunk annyiban, hogy beengedik a fényt és ennyi. Szigetelést pedig itt még hírből sem ismerik.




Másrészről meg azért fura, mert 6 hónapra a miénk, itt fogunk élni, egy kicsit meg kellene próbálni szűkös eszköztárral, de otthonossá és élhetővé tenni, hogy jó érzés legyen ide egy hosszú nap után hazajönni.
Igyekszem objektív lenni, hogy mindannyian át tudjátok élni velünk együtt ezeket a pillanatokat.
Sikerült egy 2 hálószobás lakást találnunk Mosman kerületben, pár percre az öböltől és az iskolától. Ez Sydney egyik legelegánsabb negyede, bár a bérleti árakon mi ezt nem érzékeltük. Amin egyértelműen érezhető, azok a különleges és otthon ritkaságszámba menő autók, amivel itt nap, mint nap találkozhat az ember. Aston Martin (mai nap csak kettőt láttunk), Bentley, Maserati,  Írtam pár hétten ezelőtt, hogy ahol most lakunk még vasárnapig, a keleti részen, sokkal rosszabb állapotú lakásokat lehet találni ugyanilyen árakon, nem ennyire kellemesek az utcák, az épületek, cserébe ott több a csótány. Óóóó igen, csótány. A kedvencem. Nos. Sydney városa látnivalókban, öblökben, vitorlásokban,  autóritkaságokban és csótányokban igaz gazdag város. Mondhatjuk úgy is, hogy mindennapra jut 2 és akkor egész jó nappal számolhatsz. 2 féle csótány honos itt. A német fajta az apró, 1-1,5 cm-es és a nagyobb 4-5-6 cm-es (plusz az édes kis csápja). A kisebb a rosszabb, a nagyobb meg ijesztőbb, úgyhogy kedvére válogathat az ember. "Szerencsénkre" mi a kisebbel még nem találkoztunk, azok szeretik a koszt, nedvességet, egyebet. Ráadásul az időjárás is kedvezett ezeknek a kis dögöknek (a pókoknak is), úgyhogy annyi van belőlük, mint égen a csillag. 
Csótány Csabi (kicsit messze volt, hála az égnek, ezért esik szét a kép)



A nagyobb is cukipofa, mert azon kívül, hogy szívrohamot kapok, valahányszor egyet meglátok, gyorsak és igen mobilisak. Repülnek is, hogy a franc essen beléjük. Most már bátrabban csapkodom őket, de az elején azért nem kevés lelkierőre volt szükségem, hogy elbánjak velük. Volt, hogy percekig csak néztem (vagy ő engem, ebben nem vagyok biztos) és gyűjtöttem a bátorságot, meg az eszközöket, hogy agyoncsapjam. Úgyhogy első dolgunk itt a csupasz lakásban, hogy a szúnyogháló hiányosságait barkácsboltban vett maszkolószalaggal orvosoljuk és az egész lakást, úgy ahogy van lefújjuk. Remélem valamit segítünk a dolgon, mert a fene akar arra kelni az éjszaka közepén, hogy valami hivatlan hálótárs repked a szobában  vagy éppen egy másik kolléga hálót sző a sarokban.

Nem sok bútorunk lesz, csak a legszükségesebbeket vettük meg az IKEÁ-ban. Az IKEA egyébként tisztára olyan, mint otthon, hála a franchise-nak. Tisztára otthon érezhette benne magát az ember. És tudjátok, mi a legdurvább? Az árak. Az árak is olyanok, mint itthon. A rossz csak az, hogy itt a fizetések minimum a négyszeresei az otthoniaknak. 
Csak kanapét, és 2 ágyat kellett venni, mert egy szerencsés véletlennek köszönhetően, pár bútor az ölünkbe pottyant. Az ingatlaniroda, amin keresztül béreljük ezt a lakást, egészen véletlenül magyar és magyar szokással ellentétben roppant segítőkész. Egy másik ingatlanuk éppen egy teljes körű felújítás elé néz, így a benne lévő összes bútort kiszanálták. Az összes ment volna az utcára. Szemfülesek lévén ezt nem hagyhattuk, úgyhogy sikerült ezt az átmenekítenünk.
A "talált holmik"



Nem annyira a mi stílusunkat tükrözi, de egyelőre nem kell rá költeni, és cserébe használhatóak is. Így sikerült 2 fiókos fa komódot, 2 fa éjjeliszekrényt, egy hűtőt, egy üveg étkezőasztalt (itt ülök most is), hozzá való 6 széket (ezeknek a kárpitrészét át kell húzni), és egy dohányzóasztalt kukázni. Ez most óriási segítség volt nekünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése